Hóesés házilag.Kellékek:
- befőttesüveg - arany akrilfesték, ecset - ragasztó - mécsestartó - glicerin (ez az a zselés anyag) - kis figura - csillámpor
A mécsestartót és az üvegtetőt fessük aranyszínűre. A figurát ragasszuk a tartóra, így az üvegtetőre. Az üvegbe öntsünk 2:1 arányban glicerint és vizet, majd egy kávéskanálnyi csillámport. Így csavarjuk a fedőt a helyére.
Ehhez hozzáfűzném: ha olyat akarunk csinálni, hogy ha megforgatjuk hullik a hó, akkor csak vizet kell bele tenni, glicerin nem kell. ................................
A gyertyafény nemcsak az ünnepek velejárója, emelheti baráti összejövetelek vagy meghitt esti órák hangulatát. Elkészítése egyszerű, gyors, szórakoztató és rendkívül látványos, ráadásul kész művünket el is ajándékozhatjuk.
A házi öntöde előnye, hogy az elgörbült, csonkig égett gyertyákból új, egyedi és egyéni alkotások születhetnek.
Mire van szükségünk?
– régi gyertyák; – színes viasztömbök; – kanóc (méterben kapható); – hurkapálca; – apró fémkarikák, anyacsavar; – üres, hőre nem lágyuló műanyagpoharak, flakonok; – tejes, üdítős dobozok, vagy készen vásárolt öntőforma; – fémlábas; – konzervdoboz - hobbiboltban kapható gyertya öntőformák - illatanyagok - színezők
Gyertyaöntés lépésről lépésre
1. Egy lábasban forraljunk vizet, s állítsuk bele a viaszdarabokkal megtöltött konzervdobozt. 2. Ha a viasz megolvadt, óvatosan öntsük a kanóccal ellátott formába. A kanóc másik, viaszba süllyesztett végére – nehezékként – kössük a kis fémkarikát, vagy csavart. 3. A színeket keverhetjük: színtelen viasz, illetve gyertya hozzáadásával az adott szín világosabb árnyalatát kapjuk. 4. Amennyiben csíkos gyertyát szeretnénk, különböző színű viaszrétegeket öntsünk egymásra, mindig megvárva az előző réteg dermedését. Amennyiben üdítős flakonokat és dobozokat használunk öntőformaként, ollóval vágjunk le annyit belőlük, hogy elérjük a kívánt magasságot. 5. Ha a viasz dermedése, s ezzel együtt járó zsugorodása után nem csúszna ki a formából, sniccerrel (vágókés) vágjuk be, és erőteljes mozdulattal fejtsük le a gyertyáról. 6. A zselés viasz öntési technikája megegyezik a hagyományoséval. Lényeges különbség, hogy csakis üvegformába önthetjük. A zselé – ha színes is – átlátszó lesz. 7. Tegyünk az üvegedény aljába nem éghető tárgyakat: kavicsot, üveggolyót, kagylókat, csigaházat, hosszú fémcsavarokat. A látvány minden esetben impozáns.
ERTYAÖNTÉS VIASZTÖMBBŐL
aját ötlet alapján egyedi, színes, illatos gyertyákat készíthetűk házilag.
özvetlenül , nyílt lángon melegítve tűzveszélyes!
gyertyaviaszt mindig vízfürdőben olvasszuk meg. Egy nagyobb edénybe forraljunk vizet . Egy konzervdobozba vagy tűzálló edénybe tegyük bele a viaszt. Ezt az edényt helyezzük a forrásban levő vízbe. A viasz olvadási pontja kb 60 °C. Az olvadt viaszt színezhetjük és illatosíthatjuk. A felolvadt viaszt önthetjük formákba.
kanócot kössük egy hurkapálcára és fektessük keresztbe a forma nyílásán. A kanócnál levő nyílást tömjük be gyurmával, vagy cseppentsünk egy kevés viaszt és várjuk meg amíg megszilárdul, különben kifolyhat a viasz. Ha többszínű gyertyát szeretnénk készíteni az egyes rétegeket hagyjuk mindig megszilárdulni. A gyertya lehűlés és dermedés után egy árnyalattal sötétebb lesz mint olvadt állapotában. Teljes lehűlési ideje 10-12 óra. A viasz lehűlés közben zsugorodik és elválik a forma falától, így könnyen kivehető.
gyertyát önthetjük a shopban kapható formákba, cserépbe, kagylóba, hőálló üvegedénybe illetve saját készítésű formákba. (pl üres üdítős palackból tudunk formát készíteni)
kész gyertyát befesthetjük gyertyafestő lakkal, szalvétatechnikával díszíthetjük.
gyertyánkat díszíthetjük száraz virágokkal illetve viasz fóliákkal, viasz csíkokkal.
ERTYAÖNTÉS ZSELÉBŐL
úgy kell megolvasztani, mint a viaszt. Viszont a zselét célszerű üvegformába önteni mivel csak így érvényesül az áttetszősége. A zselé öntésénél a talpas viaszos kanócot használjuk mivel a másik behelyezése körülményesebb. A talpas kanócot csak az üvegedény aljára kell állítani és önthetjük is rá a zselét. Mivel a zselé áttetsző így díszíthetjük minden nem gyúlékony tárgyal. Díszíthetjük kagylóval, fahéjjal (ekkor illatos is lesz a gyertyánk), üvegkaviccsal, glitterport szórhatunk bele...Ha a díszt nem a forma alján szeretnénk elhelyezni akkor rétegesen kell öntenünk és minden réteget meg kell várni amíg megdermed. Olvasztott állapotban keverhetjük a színeket és tetszőleges árnyalatokat hozhatunk létre.
A narancs és a szegfűszeg illata hozzátartozik az ünnephez. Szurkáljunk fogpiszkálóval karácsonyi motívumot, például holdat vagy csillagot a narancsra. (Tésztakiszúró forma is alkalmas a minta előrajzolásához, nyomjuk bele legalább 1 mm mélyen a gyümölcs héjába.) Ezután dugdossunk szegfűszeget a bekarcolt mintába. Különösen illatos lesz a narancs, ha éles késsel szélesebb mintát vágunk ki a héjából. A spirálminta csak egy a lehetséges számtalan minta közül.
A szalaghímzéshez nem kell szaktudás. Egy kis kreativitással, lelkesedéssel és türelemmel remekbeszabott kézimunkákat készíthetünk. Virágokkal, állatfigurákkal, tündérekkel díszíthetjük lakásunk bármely részét: függönyöket, terítőket, gyermekeink ruháját vagy kedvenc könyvünk borítóját.
A hímzés kortalan. Ahogy évtizedekkel korábban is remek kikapcsolódásnak számított a gobelinezés vagy a keresztszemes hímzés, úgy hódít teret ma a szalaghímzés. Nem igényel előképzettséget vagy különösebb kézügyességet. A könyvben szereplő több, mint negyven kézimunkát lépésről lépésre elkészíthetjük. A kezdetben bonyolultnak tűnő leírások hamarosan egyszerű útmutatókká válnak, amelyek segítségével a valóságban is kivirágozhat az otthonunk.
Miniatűr rózsák
ANYAGSZÜKSÉGLET
Hímzőfonalak és szalagok Madeira pamut és osztott szálú hímzőfonal A = 1503 fűzöld b = 2210 sötét óarany Kacoonda 4 mm széles, kézzel festett selyemszalag C = 2 m * sötét barackszín YLI 2 mm széles selyemszalag D = 50 cm * 20 középtónusú lombzöld E = 15 cm * 56 középtonúsú olívzöld Tűk 8-as vékony, hegyes hímzőtű 12-es rövid varrótű 22-es vastag, hegyes hímzőtű Egyéb kellékek A szalagok színéhez illő varrócérna Fogpiszkáló
A MUNKA MENETE
A rövid varrótűvel rögzítsük a fogpiszkálóra csavart rózsát. A vastag, hegyes hímzőtűt a szalagokhoz, a vékony hegyes hímzőtűt a hímzőfonallal végzendő hímzésekhez használjuk. Rózsák A következő oldal részletes útmutatója alapján készítsünk hét fogpiszkálóra csavart rózsát, majd két-három apró tűzőöltéssel rögzítsük a hímzővásznon.
Bimbók és szárak A bimbók szalagöltéssel készülnek. Először a bimbók szárai, majd a csokor nyelét hímezzük ki. A csészeleveleket nyitott láncöltéssel varrjuk, az öltés két szára között helyezzünk el egy lapos öltést. A bimbók hegyéből induljon ki két egymással szöget bezáró lapos öltés. Levelek A leveleket a bimbók szárai mentén és a kép tetején látható szárhoz szalagöltéssel hímezzük. A rózsák köré varrjunk még néhány levelet, egy részletüket tuszkoljuk a virágok alá. Bimbós ágacskák Ágacskánként hímezzünk kettő-négy koloniál csomót az óarany színű hímzőfonallal. Masni Akék szalagból kössünk kisméretű masnit hosszú szalagvégekkel, és a rózsák alatt két-három apró öltéssel rögzítsük. A szalag szárait hajtsuk meg, a végeit vigyük le az anyag visszájára. A szalagot a hajtások mentén rögzítsük.
Mit hogyan hímezzünk?
Minden hímzőfonallal végzendő hímzést egy szál fonallal hímezzünk. Rózsák = C (fokpiszkálóra csavart rózsa) Bimbók Szirmok = C (szalagöltés) Csészelevelek = A (nyitott láncöltés, laposöltés) A bimbók hegye = A (lapos öltés) Szárak = A (száröltés) Levelek = D (szalagöltés) Bimbós ágacskák = B (koloniál csomó) Masni Hurok = E (masnikötés) Szárak = E (rögzítés)
Lépésről lépésre: Fogpiszkálóra csavart rózsa
1. A szalag egyik végét nedvesítsük meg, majd a fogpiszkálót a fényképen látható módon helyezzük rá.
2. A szalag végéből 10 mm-nyit csavarjunk fel. Képezzünk 2-3 réteget, hogy a szalagot biztonságosan rögzítsük.
3. A szalag felső részét bal kézzel hajtsuk hátra.
4. A hajtott szalagrészt egyszer csavarjuk fel az imént kialakított szalagtekercsre, hogy szirmot képezzen.
5. A szalagot ismét hajtsuk hátra, majd csavarjuk fel. Mindezt ötször-hatszor ismételjük meg.
6. A felesleget vágjuk le, de hagyjuk meg a szalagcsonkot a rögzítéshez. A tövet csípjük össze, és óvatosan emeljük le.
7. A szalag végét három-négy tűzőöltéssel rögzítsük a virág tövéhez.
8. A szalag végét az öltések közelében vágjuk le. Kész a fogpiszkálóra csavart rózsa.
Mézeskalács figurák:
|
|
Hozzávalók (kb. 50 db.): 25 dkg méz 12,5 dkg cukor 12,5 dkg vaj 50 dkg liszt 3 dkg kakaó 1 evokanál mézeskalács fuszerkeverék 1 teáskanál orölt fahéj 1 mokkáskanál sütopor 1 tojás 1 evokanál rum A díszítéshez: 25 dkg porcukor 1 tojásfehérje piros ételfesték cukorgyöngy |
|
Elkészítés: A mézet a cukorral és a vajjal kis lábosban felforraljuk, és hagyjuk kihulni. A lisztet, a kakaót, a mézeskalács fuszerkeveréket, a sütoport és a fahéjat összekeverjük. A mézes masszát, a tojást, a rumot összedolgozzuk a lisztes keverékkel, és 24 órára hidegre tesszük. A tésztát lisztezett deszkán kb. fél cm vastagon kinyújtjuk, és karácsonyi formákkal különbözo alakokat szúrunk ki belole. Ha telt formákat készítettünk, lyukasszuk át oket, hogy szalagot tudjunk majd fuzni bele. A sütot 200 fokra (gázsüto 3. fokozat) elomelegítjük. Sütopapírral kibélelünk egy tepsit, a formákat rárakosgatjuk, és a sütoben kb. 15 percig sütjük. Hagyjuk kihulni. A porcukrot összekeverjük a tojásfehérjével (suru masszát kell kapnunk), felét fehéren hagyjuk, a maradékot két részre osztjuk, és piros ételfestékkel rózsaszínure, illetve eros pirosra festjük. Sütopapírból tölcsért formázunk, a végén nagyon kis nyílást vágunk, beleöntjük a cukormázat, és megdíszítjük vele a formákat. Ízlés szerint megszórjuk cukor-gyönggyel, és hagyjuk megszáradni. A formákra szalagot kötünk, és a fára akasztjuk.
|
|