|
Menű |
|
| |
|
Nézelődéseim |
|
| |
Segítsetek
DÍJAIM
KÖSZÖNÖM Anna
A
LEGJOBB WEBOLDALAKNAK
JÁRÓ DÍJAT!
2
Napjaink hatalmas weboldal-kavalkádjában
érdemes odafigyelni a legjobbakra.
A világ legnagyobb közösségi oldalainak,
a világháló legjobbjainak járó elismerés
díjazottjait internetes tömegkultúrája, legnagyobb
elismerést kapjanak,felfigyelve így egymásra.
A szabályok értelmében:
kiteszem a logót az oldalamon jól látható helyre,
belinkelem azt a személyt, akitől kaptam,
megnevezek 5 (blogot v.) weboldalt , belinkelem azokat,
üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek..
Az én általam javasolt oldalak
//honeyjen-oldala.gportal.hu/
//pro.domo.gportal.hu/
//mamka.gportal.hu/
1
A Kreatív Blogger díjjal
Anna ajándékozott meg.
Nagyon szépen köszönöm neki!
A szabályok értelmében:
kiteszem a lógót
oldalamon, jól látható helyre,
belinkelem azt a személyt, akitöl kaptam,
megnevezek 5 weboldalt,
belinkelem öket,és üzenetet hagyok
a kiválasztott személyeknek .
Kiválasztottaim:
Lady Lunától kaptam
megtisztelt a barátságával.
Barátság díj.2008
Ajándékozd meg azt a személyt,
aki úgy érzed a Barátod,és megérdemli ezt a díjat.
Linkeld be azt a személyt akitől kaptad,
És azt akit a Barátságoddal megtisztelsz!
Én úgy érzem,
az én Leg-Kedvesebb Barátaim!
Jenikém,a Druszám,Mamka,
Annától Köszönöm,hogy
megtisztel a barátságával.
|
|
|
|
|
Három fenyőfa
Három fenyőfa állt egy dombtetőn.
A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő volt nem olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán nagyon kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony. - Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. - sóhajtotta ez a kicsike fa. Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett. - Bárcsak eljönne értem Télapó, és elvinne karácsonyfának ! - sóhajtott a Legnagyobb fenyő. - Bárcsak engem vinne ! - mondta a Kisebbik fenyő. - Bárcsak engem választana ! - kívánta a Harmadik Fácska. Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni. - Kérlek Legnagyobb fenyő, itt maradhatnék az ágaid közt ? - szólította meg félénken a kismadár a fát. - Nem lehet ! - mondta a Legnagyobb fenyő- Nem használhatok madarakat az ágaim közt, mert éppen karácsonyfának készülök. - Pedig úgy fázom - panaszolta a kismadár, a Legnagyobb fenyő azonban nem is válaszolt. Így hát a törött szárnyú kismadár odább ugrált a Kisebbik fenyőhöz. - Kedves Kisebbik fenyő megengednéd, hogy itt maradjak az ágaid között ? - kérdezte. - Nem ! - felelte a Kisebbik fenyő. - Nem ringathatok semmiféle madarat az ágaim között, mert hátha éppen most vinne el valaki karácsonyfának. Ekkor szegény didergő kismadár tovább ugrált a Harmadik Fácskához. - Drága kicsi fenyő, itt maradhatnék az ágaid között ? - kérdezte. - Hogyne maradhatnál kismadár - felelte a Harmadik Fácska. - Búj csak egészen hozzám. Majd megmelegítelek, amennyire csak tőlem telik. A kismadár felugrott a Harmadik Fácska ágai közé, ott nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak. Mind a három fácska látta az apró csengettyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek, amelyből most kiszállott az utasa. - Télapó vagyok- mondta - Karácsonyfát keresek egy nagyon kedves kicsi gyermek számára... - Vigyél engem ! - kiáltotta a Legnagyobb fenyő. - Engem vígy ! - ágaskodott a Kisebbik fenyő. A Harmadik Fácska azonban meg sem szólalt. - Te nem szeretnél eljönni ? - kérdezte tőle a Télapó. - Dehogynem ! Nagyon szeretnék - felelte a Harmadik Fácska - De hát itt kell maradnom , hogy vigyázzak erre a beteg kismadárra. Éppen elaludt. - Kicsike fa - mondta a Télapó - te vagy a legszebb fácska a világon ! Téged viszlek magammal. Azzal gyöngéden kiemelte őt a földből, olyan óvatosan, hogy az ágai közt megbúvó kismadár fel sem ébredt. Aztán szánkójába állította a csöpp fenyőt a kismadárkával együtt, majd maga is beült mögéjük. És a kicsi szánkó ezüstös csengettyűszóval tovasuhant velük a karácsonyi havon...
| | | | |
|
|