A farsang
A farsang hossza �vr�l-�vre v�ltozik, mivel z�r�napja a h�sv�t id�pontj�hoz k�t�dik. V�zkeresztt�l (janu�r 6.) a h�sv�tot megel�z� 40 napos nagyb�jt kezdet�ig, azaz hamvaz�szerd�ig tart. Farsang a tavaszv�r�s pog�nykori, igen v�ltozatos k�pet mutat� �nnepeib�l n�tt ki, gyakorlatilag a zajos mulatoz�s, a tr�facsin�l�s, bolondoz�s, eszem-iszom �s az advent lez�rul�s�val, a p�rkeres�s, udvarl�s id�szaka. Magyarorsz�gon a farsangi szok�sok a k�z�pkorban honosodtak meg, �s sz�mos idegen n�p hat�sa �rv�nyes�lt benn�k. A v�rosi polg�rs�g els�sorban a n�met hagyom�nyokat vette �t (erre utal az elnevez�s is az olasz "carneval" helyett), m�g az arisztokr�cia k�r�ben az it�liai �s francia szok�sok terjedtek ink�bb el. De fellelhet�k pog�ny germ�n vagy �ppen �kori g�r�g, r�mai mot�vumok is.
Maga a sz� n�met eredet�, "faseln" jelent�se fecsegni.
Ebben az id�szak�ban m�r az �kori R�m�ban is rendeztek �larcos felvonul�sokat, zen�s t�ncmulats�gokat, �gynevezett Saturnalia �nnepet, a t�ltemet�s-tavaszv�r�s jegy�ben. A mulats�gok egy �ll� h�tig tartottak, a szeg�nyeket megvend�gelt�k, a csal�dtagok aj�nd�kokat adtak egym�snak. Ilyenkor rendezt�k a kedvelt gladi�tor viadalokat is. Latin nyelvter�leten a 'carneval' sz� a farsang megfelel�je, jelent�se a h�s elhagy�sa. M�s magyar�zatok szerint azt a d�szes szekeret nevezt�k carrus navalisnak, amelyet egykoron vid�m, �larcos menet tolt v�gig R�ma utc�in, innen a karnev�l elnevez�s.

A farsang

Amikor a feje tetej�re �ll az eg�sz vil�g, amikor felszabadulnak a tabuk, �s elszabadulnak az indulatok

 

A v�zkereszttõl hamvaz�szerd�ig tart� farsang a b�lok �s a vid�m �sszej�vetelek idõszaka,

 s k�l�n�sen a 40 napos h�sv�ti b�jt�t megelõzõ n�h�ny napja mozgalmas.